Változások a műszaki vizsgálóállomások tárgyi feltételei terén

Változások a műszaki vizsgálóállomások tárgyi feltételei terén
Régóta közbeszéd tárgyát képezi, hogy a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet és a kapcsolódó rendelkezések sok éve jórészt változatlan állapotán az EU jogharmonizációs elvárásai mentén módosítani fognak. Ezen folyamat részeként még 2017 áprilisában felkerült egy tervezet az NFM honlapjára, majd idén, 2018. február 05-én megjelent a végleges módosításokat tartalmazó 2/2018. (II. 5.) NFM rendelet Egyes közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek jogharmonizációs célú módosításáról a Magyar Közlönyben. Jelen cikkben ezt a rendelet alapul véve vizsgáljuk meg, hogy milyen lényegesebb módosítások történtek a műszaki vizsgálóállomások esetében elvárt tárgyi feltételek terén.

Természetesen ez csak egyfajta kivonata lesz a rendeletnek, nem teljes körű és csak a cikk írójának személyes véleményét tükrözi, javasolt mindenkinek döntéshozatal előtt átnéznie. Kérjük ellenőrizzék eszközeik megfelelőségét, vagy kérjék cégünktől a vizsgálóállomásuk díjmentes felmérését! Határozzuk meg közösen a későbbiekben szükséges fejlesztéseket, átalakításokat és az esetlegesen szükségessé váló berendezés cseréket. Az időbeni és gazdaságos módon történő megfelelőség biztosításának érdekében mindenki kezdjen el ezzel megfelelő időben foglalkozni, mert a határidő végéhez közeledve egyre nagyobb leterheltség lesz várható a műszergyártói oldalról!

A 2/2018 (II.5) NFM rendelethez kapcsolódó, 2018. május 20-tól hatályos 1. melléklet fogja az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú mellékletét módosítani:

1. pontban a forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat tárgyi feltételeit határozzák meg.

Az 1.0. és 1.1.1 –1.1.12 pontokban található általános szempontrendszer, mely kitér többek között:

  • 2018. május 20. előtt engedélyezett létesítmények és berendezések esetén (működő, vagy addig engedélyt szerző vizsgasorok) a követelményeket 2022. május 20-ig kell teljesíteni!
  • A vizsgálatokra adott esetben mobil vizsgálóállomások is igénybe vehetők - kérdéses, hogy ki jogosult és milyen feltételrendszerrel ilyet üzemeltetni?
  • Fékvizsgálatot a 11. sz melléklet szerint kell végezni – ennek eszközigényéről részletesen a fékpadok és a tengelysúlymérő résznél olvashat
  • A vizsgálóállomáson csak munkavédelmi, telepítési, valamint mérésügyi szempontból kifogástalan, a gyártó utasítása szerint karbantartott mérőeszköz használható.
  • A kalibrálási, hitelesítési dokumentumokat a helyszínen kell tárolni.
  • Biztosítani kell a vizsgabiztos számára a tevékenység végzéséhez, valamint az ügyfelek fogadásához a megfelelő, akadálymentesített körülményeket!
  • A vizsgálóállomás belső terének (méreteinek) kialakítására vonatkozó általános elvárásokat támasztanak:

    1.1.8. A vizsgáló állomás vizsgáló terének belső méreteit úgy kell kialakítani és a kiszolgáló berendezéseket (kipufogógáz-elszívó, szellőztető, fűtő) úgy kell telepíteni, hogy a teljes járművizsgálat (szükségessé váló menetpróba, sebesség- vagy lassulásmérés, illetve zajmérés kivételével) egész évben zárt térben (helyiségben) végrehajtható legyen. A túlméretes, illetve a hosszúsági méretükben a jogszabályi határértéket megközelítő járművek, járműszerelvények vizsgálata során a vizsgalat egyes műveletei – nyitott ajtók mellett, de a jármű közterületre kinyúlása nélkül is – elvegezhetők.

    Kérdéses, hogy egy 16,4 méter hosszú nyerges szerelvény mely vizsgálatok során lóghat ki? Egy átlagos jelenlegi haszongépjármű vizsgasor 20 – 25 méter hosszúságú, ez a hosszúság elegendő a jogalkotó elvárásainak? Mi lesz azokkal a jellemzően M1, N1 kategóriák vizsgáztatását végző vizsgálóállomásokkal, ahol a kategóriába tartózó hosszú furgonok az „A” tengely lengéscsillapítottság vagy fékmérésénél kinyúlnak a vizsgasorról? Itt lesz olyan hosszméret meghatározva aminél még egyes vizsgálatok nyitott ajtók mellett elvégezhetők lesznek?

  • A min. 1024 kbit/sec sávszélességű internetkapcsolat fix IP címmel továbbra is szükséges.
  • A hatóság informatikai rendszeréhez való illesztést biztosítani kell:
    • A görgős fékerőmérő próbapadok
    • A kerék, vagy tengelyterhelést mérő készülékek,
    • A gázelemző, füstölésmérő, OBD olvasó berendezések, és a
    • Lengéscsillapító-vizsgáló próbapad esetében.
  • A vizsgáló eszközök megváltozását a vizsgálati technológiában történő alkalmazásba vétel előtt – jóváhagyás végett – a közlekedési hatóságnak be kell jelenteni!
  • Mezőgazdasági vontatók, lassú járművek és az ezek által vontatható pótkocsiknak időszakos vizsgálatára vonatkozó előírások 1.1.14 pont szerint.
  • Bármely 1.2-1.18 pontban meghatározott készülékek egy készülékké egyesíthetők, amennyiben ez nem befolyásolja az egyes készülékek mérési pontosságát. - ez alapján használható olyan tolómérő, melybe mélységmérő is van integrálva, illetve a görgős fékerőmérő tartalmazhatja a tengelysúlymérőt is, stb.
  • Megfelelő méretű vizsgálati sáv (megfelelő világítás, szükség esetén szellőztetés), vizsgálati akna (helyettesíthető oszlopos vagy ollós emelővel) és szükséges kiegészítőinek (perem -emelő, független kerékfelfüggesztéshez adapter, stb.) meghatározása. - A gépi működtetésű mozgatópadokkal szemben támasztott igényekről részletesen lejjebb olvashat.
Eszközigények részletezése:

1.3 Talán az ebben a pontban részletezett változás a legfontosabb változások egyike, mely meghatározza, hogy a 3,5 tonna feletti össztömegű járművek esetén a görgős fékerőmérő próbapadnak a 21069-1 ISO szabvány A. melléklete szerinti (vagy ezzel egyenértékű) követelményekhez kell illeszkednie! Továbbá biztosítania kell a fékerő, a légfékrendszerekben lévő légnyomás, a pótkocsi fékvezérlő levegőnyomás ellenőrző mérését, kijelzését és tárolását. Rendelkeznie kell álló helyzeti, elektronikus kézifék mérés lehetővé tételével, valamint az összkerék hajtású, a hibrid és az elektromos járművek méréséhez szükséges kiegészítőkkel.

Jelenleg az 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelet haszongépjármű fékpadok esetében még 30 kN méréshatárt határoz meg. Véleményünk szerint a 30 kN méréshatárú görgős fékmerő próbapadok már nem fogják tudni teljesíteni az elvárásokat. Az új 21069-1 ISO szabvány A. melléklete szerint többféle méretben készülhetnek, melyekből a legnagyobbaknak minimum 13 tonna maximális tengelyterheléssel kell rendelkezniük.

A fékpad tekintetében a maximális fékerő a maximális tengelyterhelés alapján számolható az alábbi képlet alapján:

Froll=1/2 m x g x μ

ahol,
m = a maximális tengelysúly kg-ban megadott értéke
g = 10 m/s2
μ = a gumiabroncs és a görgő közötti száraz tapadás együtthatója (mi 0,7-tel számolunk)

A fentiek alapján 13 tonna tengelyterhelés esetében ( ez ma a lehetséges maximum tengelyterhelés egy mezőgazdasági pótkocsi esetén) minimum 45,5 kN méréshatárt kellene biztosítani! Egy átlagos jármű esetében a maximális tengelyterhelés hajtott tengely esetében 11,5 tonna, ezt alapul véve 40 kN lenne az elvárt maximális fékerő érték. Kérdéses, hogy a jogalkotó elvárásai alapján milyen tengelyterheléssel kell számolni a fékerőmérő elvárt méréshatárának meghatározásához? Lényeges szempont, hiszen ez alapján határozandó meg milyen kerüljön beszerzésre! Véleményünk szerint egy 40 kN méréshatárú pad elegendő lehet, annál is inkább hiszen a mérési metódus meghatározásánál (11. számú melléklet) nem a maximális tengelyterhelést írták elő, az elvárt terhelésnek a gyártó a megengedett maximum érték 50%-át kell elérnie. A megfogalmazás alapján nem egyértelmű, de sejthető, hogy itt nem pontosan 50 % értéket várnak, hanem több is lehet... A mérésekkel szemben támasztott igényekről és a mérés menetére vonatkozó információkról egy külön cikkben fogunk majd beszámolni.

Előzetesen e téren csak annyi, hogy;
3.2.3. Külső erővel működtetett elektromos működtetésű rögzítő fék esetén tengelyenként az álló görgő indítási erőszükséglete alapján a megcsúszás előtt mért legnagyobb fékerők értékei alapján: - A mért lefékezettséget az előírt minimális lefékezettség százalékában. - jelenlegi ismereteink alapján az elektronikus (elektromos) kézifék-méréshez szükséges lesz a most meglévő erősáramú szekrények bővítésére/cseréjére, mert a jelenlegi kialakítások nem teljesítik azt az elvárást, hogy az álló görgős mérés (álló helyzeti elektronikus rögzítőfék mérés) működhessen.

A görgős fékerőmérő berendezéssel kapcsolatosan a 21069-1 szabvány A melléklete szerinti egyéb elvárások:
  • A görgők átmérője nem lehet kisebb mint 200 mm, kivétel a padozatra helyezett görgős fékerőmérők esetében, melyeknél az átmérő nem lehet kevesebb mint 150 m
  • A görgők hossza – görgőágyanként – nem lehet rövidebb mint 900 mm
  • A görgők közötti távolságnak akkorának kell lennie, hogy lehetővé tegye 530-1300 mm átmérőjű kerekekkel rendelkező járművek vizsgálatát
  • Hogy egy tengelyen magasabb fékerőnél érje el a kerék blokkolását, a hátsó görgő magasság 40 mm re növelhető, a hátsó görgő max. 100 mm-rel lehet magasabban mint az első görgő Több tengelyes szerelvények esetén némely görgőt fel lehet emelni. A felső felülete a hátsó görgőknek és célszerűen az első görgőnek megemelhető 40 mm-t, de a padlószintnél nem lehetnek 100 mm-el magasabban.
  • A hajtott görgő tapadási együtthatója legalább 0,7 ha száraz és 0,5 ha nedves, amennyiben a tesztelés normál, használt haszongépjármű kerekekkel történik. Az effektív tapadás ezen értékek alá csökkenhet a két henger elválasztása miatt.
  • A vizsgáló berendezésnek képesnek kell lennie a működésre az alábbi környezeti hőmérsékletek közt: +5oC -tól +40oC -ig (adott esetben +5oC alatt)
  • Ha ezen a tartományon kívüli hőmérsékleten kell működni, akkor a helyi környezeti hőmérsékletet szabályozni kell, vagy pedig szélsőséges körülmények közötti működésre tervezett próbapadot kell használni.
  • A görgős fékerőmérő berendezés telepítésének és használatának meg kell felelnie a nemzeti munkahelyi biztonsági standardoknak. Ilyen standard hiányában az alábbiak tekinthetőek a minimumnak:

    A, Amennyiben a tesztpad automata görgőindítási funkcióval rendelkezik a görgők indítása legalább 3 másodperc vagy több idő után indulhatnak el, azt követően, hogy a jármű tengelye elhelyezkedett a görgőágyban.

    B, A gumiabroncs károsodásának elkerülése érdekében automatikus lekapcsolási funkciót kell biztosítani

    C, A vizsgálat automatikusan meg kell álljon amennyiben a több mint 27% +/-3% csúszást érzékelünk a görgő és a kerék közt.

    D, A görgő hajtásának automatikusan meg kell állnia amennyiben a jármű elhagyja a fékpadot.

    E, Olyan biztonsági funkciót kell biztosítani, mely biztosítja, hogy a görgőpárok csak abban az esetben induljanak el ha mindkettő egyszerre van terhelve a jármű kerekei által.

    F, Amennyiben akna mellé telepítik a fékpadot úgy azt, akna biztonsági rendszerrel kell felszerelni.

    G,Amennyiben akna mellé telepítik a fékpadot úgy automatikus megállítási funkcióval kell rendelkeznie , mely megállítja a görgők forgását amennyiben egy személy az akna veszélyes részében tartózkodik (a teljes aknahossz vagy legalább 2,5 méter a görgőktől minden irányban.

    H, Kötelező vészmegállító funkciónak kell rendelkezésre állni, vészmegállító gombbal a stratégiailag fontos pozíciókban.

    I, Az elektromos/elektronikus vezérlések és átvivők védelmére az elektromágneses interferencia és zavaró hatások ellen védelmet kell biztosítani

    J, Rendelkezéseket kell hozni a görgős hajtású motorok nem szándékos indításának megakadályozására.

Mérőrendszerek, tartományok és felbontások

A fékerő mérési tartománynak az A.1 részben megadott egyenletnek megfelelőnek kell lennie. Példák az A.1 táblázatban találhatóak

A.1 táblázat terhelések tonnában
Tengelyterhelés (t) Kijelölt max. fékerő (N)
3 10500
5 17500
7 24500
10 35000
13 45500


A kijelzőnek legalább 100 N felbontásban kell 5000 N-ig mérnie, e fölött 500 N felbontásban. A kijelzőnek könnyen olvashatónak kell lennie a normál teszt pozícióból. Amennyiben analóg kijelzővel rendelkezik a kijelző átmérője nem lehet 280 mm-nél kisebb.

A fékerő kijelzőnek nullát kell mutatni ha nincs jármű a padban. Mérés közben a fékerőt a mechanikai nullához viszonyítva kell kijelezni, nem lehet új nulla pontot felvenni a padban álló járművel.

A fékerőmérő rendszernek kalibrálhatónak kell lennie a teljes mérési tartományban, beleértve a nulla olvasást. Az ehhez szükséges utasításokat és eszközöket meg kell adni.

A forgó kerék sebessége 2 km/h és 6 km/h közt kell lennie a kerék kerületi sebességét mérve. Az egész fékerő mérési tartományban a görgő sebessége nem eshet a szabad futási sebességének 75%-a alá.

A.3 A mérőeszközök pontossága

A.3.1 Fékerő
5000N alatt a fékerő mérési pontosságának +/- 100N közt kell lennie, 5000N felett pedig +/- 2%-a a mért értéknek.

A kiegyensúlyozatlanság a jobb és bal fékerő mérés között nem lépheti túl a 2,5%-ot amennyiben a két oldalt egyforma fékerő éri.

A.3.2. Függőleges terhelés
10000N alatt a vertikális terhelés +/- 300N tűrésen belül kell legyen, 10000N felett pedig +/-3%-a a mért értéknek.

A.3.3 Sűrített levegő nyomás
A fékműködtető és a bevezetett levegő nyomását kalibrált műszerekkel kell mérni. 500KPa alatt a tűrés +/-10kPa, míg 500kPa felett +/- 2%-a a mért értéknek

A.4 Adatgyűjtés
A következő jellemzőket kell mérni/feljegyezni:
a, fékerő minden keréken
b, gördülési ellenállás minden keréken és a görgőn
c, a fékerő változása minden kerékfordulaton
d, az egyes tengelyek közti fékerő kiegyensúlyozatlanság
e, nyomás(ok) a fék aktuátor(ok)ban
f, pótkocsi fékkivezérlő nyomást

Megjegyzés: A berendezés és rendszeres felülvizsgálatára vonatkozó eljárást és a kapcsolódó dokumentációt lásd a B. mellékletben. Alternatívaként a megfelelő nemzeti vagy nemzetközi előírások által előírt vizsgálati és dokumentációs eljárást lehet alkalmazni


A szabványi hivatkozásnak itt vége, innentől a rendelet elemzése folytatódik.

1.4 A 3,5 tonna össztömeg alatti járművek esetén támasztott elvárások közül az álló helyzeti, elektronikus rögzítőfék mérés lehetővé tétele tekinthető új elvárásnak – jelenlegi ismereteink alapján az elektronikus (elektromos) kézifék-méréshez szükséges lesz a most meglévő erősáramú szekrények bővítésére/cseréjére, mert a jelenlegi kialakítások nem teljesítik azt az elvárást, hogy az álló görgős mérés (álló helyzeti elektronikus rögzítőfék mérés) működhessen.

1.5. A lassulásmérő berendezésekre vonatkozó előírás, mely szerint csak a pótkocsi fékkivezérlést is tároló berendezés használható. Adattovábbításra és minimum másodpercenkénti 10 mérési adat tárolására alkalmas kivitelben az olyan vizsgáló állomáson, ahol lassújármű, a mezőgazdasági vontató és pótkocsijaik, trolibusz, valamint olyan - konstrukciós jelleg miatt arra nem alkalmas - járművek nem teszik lehetővé a görgős fékerőmérő berendezéssel történő mérést - Meglévő eszközök megfelelőségét ellenőrizni kell! Pótkocsi fékkivezérlés mérése jellemzően nem volt a régebbi eszközökbe integrálva.

1.6. Légfékrendszereket vizsgáló eszközök, M2, M3 nemzetközi forgalomban részt vevő autóbuszok vizsgálatát (is) végző vizsgálóállomások esetén kötelező. A vizsgálati technológiát és értékelési módszerét a közlekedésért felelős miniszter állapítja meg.

1.7. Kerék- vagy tengelyterhelést mérő készülék (eddig ez nem volt elvárás!), melynek a mérésen kívül alkalmasnak kell lennie adattovábbításra is. 2% pontosságú, kalibrált, hitelesítésre nem kötelezett kivitelben. Ehhez szorosan kapcsolódik a 3,5 tonna össztömeg feletti járművek fékmérési eljárásának változása és az eddigi elvárásoktól eltérő, terhelt állapotban történő mérésének bevezetése. A méréshez elvárás, hogy eleve terhelten érkezzen a jármű. A tengelysúlymérő csak az ellenőrzést és ennek igazolását szolgálja. Csak külön esetben kellene a megfelelő tengelysúly eléréséhez műterhelést, vagy egyéb megoldást használni.
Ezen feltétel teljesítése 2019. január 1-től kötelező a 2018. május 20-a után engedélyezett vizsgálóállomások esetében! Az ezt megelőzően kiadott engedélyekhez kapcsolódóan 2022. május 20-ig kell teljesíteni az elvárást! Az 1.1.15. pont alapján a fékerőmérőbe is integrálható. - A műterhelésekkel szemben támasztott elvárások még kérdésesek, mint ahogy az is, hogy honnan fog származni az az adat, hogy egy – egy tengely esetében mi a gyártó által meghatározott maximális terhelési érték? Vagy esetlegesen itt engedélyezett lesz a rendeleti értékek/össztömeg/tengelyszám -ból származtatott értékek használata valamilyen formában?

1.8. A futómű mozgatópadok tekintetében meghatározásra kerül; legalább két, hosszanti és keresztirányban oda-vissza mozgatható, gépi- meghajtású, a felületén csúszásgátló bevonattal ellátott lappal rendelkezzen, melyek a vizsgálóállásból irányíthatóak. A 3,5 tonna össztömeget meghaladó járműveknél a hosszanti és keresztirányú mozgás: legalább 95 mm, a hosszanti és keresztirányú mozgás sebessége 5–15 cm/s legyen. Kérdéses, hogy a keresztirányú mozgás esetében csak a ráhajtási irányra tisztán merőleges mozgás felel-e meg, vagy a nagy számban elterjedt csavaró/íves mozgatás is megfelelő-e, hiszen oldalirányú eredője ezen mozgásoknak is van - erre vonatkozóan egyeztetünk a hatósággal és az eredményéről értesíteni fogjuk ügyfeleinket.

1.9. Szükséges egy legalább II. osztályú precíziós hangnyomásszint mérő (zajszintmérő), mely rendelkezik beépített „A” súlyozó szűrővel - Az általunk évek óta erre a célra értékesített zajszintmérők rendelkeznek A/C frekvenciasúlyozással is! Szükséges egy fordulatszámmérő is – melyre alkalmasak az általunk jelenleg forgalmazott és sok régebben értékesített, a környezetvédelmi mérőműszerekhez illesztett műszer is!

1.10 – 1.11 Gázelemző műszer és füstölésmérőre vonatkozó előírások – eszközoldalról nem változott, amennyiben a megkövetelt új mérési eljárás szempontjából sem kell változtatni!

1.12. Fényszóró ellenőrző készülék, fényerősség mérésére alkalmas kivitelben ... az 1976. július 27-i 76/756/EGK irányelv szerinti beállítást oly módon, hogy nappali fényben a világos-sötét határ könnyen felismerhető legyen. - Mi lesz a xenon, bi-xenon, LED fényszóróknál, ahol a hagyományos vetítőernyős megoldás és szemmel történő levágási vonal beállítás/ellenőrzés nem lehetséges?
Ezeknek az ellenőrzése hogyan fog történni?


1.13. Mélységmérő – mi a tolómérőbe integrált használatát javasoljuk

1.14 OBD kiolvasó – a környezetvédelmi mérőműszerhez szállított egység használatát javasoljuk

1.15. Kézi gázszivárgás-ellenőrző – amennyiben vizsgálnak ilyen üzemű járművet. - Remélhetőleg ez alapján elkerülhetővé válik a múltban több helyen kért, költségesebb telepített érzékelők használata.

1.16. Lengéscsillapító vizsgáló próbapad (maradó talperő mérésének elvén működő)

1.17. Menetíró (tachográf) és sebességkorlátozó ellenőrző berendezés – 3,5 t össztömeg felett szükséges, részletes műszaki követelményeket a közlekedésért felelős miniszter szakmai iránymutatás keretében határozza meg.

1.18. Vizsgasori kiegészítők közül ami újként előírt:
  • k, fékfolyadék-forráspont ellenőrző
  • l, a hibrid és elektromos jármű villamos biztonságának vizsgálatára alkalmas készülék – jelenlegi ismereteik alapján ez egy szigetelésvizsgáló berendezés lehet, kérdéses, hogy milyen mérési eljárás során, hol/milyen mérést kell végezni?

1.19. Mérésügyi előírások
  • 1.1- 1.16., 1.8. és 1.10-1.17. pontokban meghatározott eszközök (mérésügyi ellenőrzése között nem telhet el több idő, mint a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló miniszteri rendelet 7. számú mellékletében meghatározott időszak.
  • Kerék- és tengelyterhelés-mérő esetében 6 hónap
  • 1.9. pont szerint zajszintmérő esetében 24 hónap
  • 1.18 pont szerinti eszközök esetében, ha mérésügyi kormányrendelet másképp nem rendelkezik – a vizsgálóállomás által meghatározott időszak.
7. számú melléklet az 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelethez

A járműfenntartó tevékenység során a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelmények ellenőrzésére használt berendezések (műszerek) és a kalibrálás időszakossága

Berendezés Kalibrálás időszakossága (hó)
görgős fékerőmérő 6
lassulásmérő 12
futómű-ellenőrző 6
elmozdulólapos futómű ellenőrző 6
lengéscsillapítás-vizsgáló 6
kerékkiegyensúlyozatlanság-mérő leszerelt kerekekhez 6
kerékkiegyensúlyozatlanság-mérő felszerelt kerekekhez 6
légfék rendszereket és szerelvényeket vizsgálóberendezés 12
gumiabroncstöltő és -ellenőrző 12
kipufogógáz-elemző 6
dízel füstölésmérő 6
fordulatszámmérő benzin, illetve dízel motorokhoz 12
fényszóró-beállító 6

Partnercégünk, a Centrop-Kalibráló Kft. 14 fővel, akkreditált kalibráló szervezetként országos lefedettséggel, sok validált eljárással, kihelyezett OMH laborral, ügyfeleik által is elérhető számítógépes nyilvántartással és rugalmas hozzáállással áll rendelkezésükre!

A 2. ponttól kezdődően Az általános technológia leírása olvasható, melyről, illetve a mérési eljárásokról külön cikkben fogunk információkat közölni. Előzetesen csak annyi, hogy az eddigi kettő helyett három kategóriába kell sorolni a feltárt hibákat: kisebb hiba, komoly hiba, veszélyes hiba. Így a jármű minősítése is három kategóriába eshet: megfelelt, komoly hiányosság – 2 hónapon belül ismételt vizsga!, alkalmatlan.

Kérjük ellenőrizzék eszközeik megfelelőségét, vagy kérjék cégünktől a vizsgálóállomásuk díjmentes felmérését! Határozzuk meg közösen a későbbiekben szükséges fejlesztéseket, átalakításokat és az esetlegesen szükségessé váló berendezés cseréket. Az időbeni és gazdaságos módon történő megfelelőség biztosításának érdekében mindenki kezdjen el ezzel megfelelő időben foglalkozni, mert a határidő végéhez közeledve egyre nagyobb leterheltség lesz várható a műszergyártói oldalról!